Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


IDF Világbajnokság 2011. Castiglioncello eredmények

2011.06.08

 idf-lap.jpg

9° WORLD CHAMPIONSHIPS
Castiglioncello /Italy/ - 25th–29th May 2011.
 
Toscana gyönyörű földjén, az olaszországi Castiglioncelloban
rendezték az idei IDF. táncvilágbajnokságot. Szinte napra
pontosan 5 évvel ezelőtt a szintén olaszországi Riminiben
indultunk az első világbajnokságunkon. Te jó ég mennyi víz
folyt le azóta a Dunán…. Mindezek után, 5 esztendő elteltével
visszatértünk a talján földre és egy a korábbiaknál is sikeresebb
versenyt produkáltunk! Az akkori csapatunkból szerencsére most
is többen velünk voltak, sőt a Riminiben világbajnokságot nyertek
közül két hölgy most is esélyesként léphetett a színpadra.
A régiek mellett rengeteg új, számunkra kedves arc tette teljessé
a csapatunkat, amelyet rengeteg szülő is elkísért. Ettől a ténytől
előzetesen eléggé „cidrizett” a hátam, de így utólag belátom, hogy
mindenkire nagy szükség volt.
Miként is szól a dalunk? „család vagyunk….”
Igen, pontosan olyanok voltunk, mint egy hamisítatlan nagy
magyar család. Ha nem volt gond, akkor kreáltunk magunknak, de
amikor kellett, amikor mindenkire szükség volt akkor valóban
M.I.N.D.E.N.K.I. hozzátette a magáét és így közösen sikerült egy
igazi happy enddel végződő kerek történetet írnunk.
 
252985_215923781771939_100000629564427_731870_5441899_n.jpg
 
 
Hasonlóan a 2006-os versenyhez, egy késő esti edzés után szálltunk
buszra, hogy egy egész éjszakás utazás után meglepően gyorsan és
zökkenőmentesen érkezzünk a verseny helyszínére. A regisztráció
a festői Castello Pasquini-ben volt. A versenyt magát ennek a várnak
a parkjában felállított három színpadon rendezték.
 
 
4868476819_54ca57d7d1_b.jpg
 
 
 A formaságokon gyorsan túlestünk és innen a szállásig eltelt 10 perc
csak tovább fokozta az izgalmakat, hiszen a regisztrációnál megkaptuk
a rajtlistát. Fortunára semmi panaszunk nem lehetett, így az érkezésünk
mellett még egy dolognak örülhettünk. A szállás előzetesen is kiválónak
tűnt és most élőben is meggyőződhettünk arról, hogy jól választottunk.
Az egyetlen kérdés az volt, hogy a medence meg van e töltve vagy sem.
Tele volt, így az én belépőm kicsit nedvesre sikeredett…
Ezek után egy kis fürdés és szórakozás is belefért....a többieknek is....
 
20110525227.jpg  
Kora este részt vettünk egy felejthető megnyitón, amely végéről,
bár magyarok vagyunk, mégis angolosan távoztunk. Így is több időt töltöttünk
a tűző napon, mint kellett volna, hiszen másnap már kezdődött számunkra a
verseny. Szükségünk volt a pihenésre!
 
26-án a harcosok napjára virradtunk. A free show kategóriákban 6
versenyzőnk volt érdekelt. Ez a nap a kiszámíthatóságról és a keménységről
szólt. Itt látatlanban is tudtam, hogy reális esélyeink vannak, komoly sanszot
adtam a már említett Riminiben is győztes Kocsis Lilinek és Enzminger
Adrinak. Lili akkor a free solo mini kategória győztese volt, míg Adri
Bodri Sziszi párjaként lett világbajnok. Apropó Sziszi. Mancs ezen a
versenyen is itt volt, de már egy másik csapat edzőjeként. Ennyit az idő
múlásáról és a lefolyt víz mennyiségéről! Nem szokásom más egyesületekkel
foglalkozni,de ez az eset most más, mivel Mancs a mi családunk tagja!
Szívből gratulálunk neki és a tanítványainak az elért eredményeikhez.
 Vissza a mi harcosainkhoz, akik alaposan kitettek magukért!
Alexa élete első világeseményén úgy pakolta magát, mint még soha.
Ő szíve szerint ugrott volna mindent, ahogy a nagyobbak is tették, de a
szabályok miatt az ő gyakiját le kellett „butítani”. A vége így is egy remek
V. helyezés. Emese szintén vb. újoncként szerepelve megugrotta a két
számára még rizikósnak mondható elemet (ezelőtt Mesi soha nem ugrott
kemény borításon helyből szaltót és szuplét) , ám sajnos a forvercet nem
indította el, így meggyőződésem, hogy ezért nem került a döntőbe.
Mesinek így csak 4 akrobatikája volt. Azonban róla is kizárólag elismeréssel
szólok, mivel az én értékítéletem szerint az utóbbi hónapban rendkívül
sokat lépett előre és ezt ezen a versenyen is bizonyította.
Mindkét kicsinek kijár az elismerés! Gratulálunk nektek!
Következtek a juniorok és a nagyágyúk. Erős mezőny gyűlt össze.
Lili a 3-4. helyen, míg Tagscherer Zsófi a VI. helyen került a fináléba.
Zsófi gyakijába a selejtező kör után belecsempésztünk két elemet a végére.
Talán ennek és Zsófi szívósságának is betudható, hogy végül a tavalyi
világbajnokot megelőzve IV. helyen végzett. Az előzményeket, a komoly
sérülést figyelembe véve az eredménye abszolút elfogadható.
Keménységéért, a versenyeken mutatott küzdeni tudásáért Zsófinak
kijár a tisztelet és az elismerés, de….
Az eredményhirdetéskor már a dobogósokat szólították és a dobogó tetejére
pedig az 1546-os számú versenyzőt. Ekkor szakadt ki belőlem első ízben
a feszültség. Világbajnok Kocsis Lili Magyarország – Gilda Max Fitness!
Ennek így kellett történnie és így is történt.

247667_204975089540462_100000839162672_485238_4005307_n.jpg 

Következtek a felnőttek, ahol szintén nagynevű ellenfelekkel csatázhattak
lányaink. Pati idén összeszedettebb és céltudatosabb, mint valaha.
Ennek eredménye ez az előkelő IV. helyezés, ami nálam talán dobogót
is érhetett volna. Ettől függetlenül szép teljesítmény volt, gratulálok! de....
 
 Valamikor nagyon régen egy komoly kislány lépte át az akkor még Alexandra
Fitnessnek nevezett terem váci úti küszöbét, hogy új irányt adjon ezzel
sportpályafutásának. Hozta magával a torna sportra annyira jellemző fegyelmet.
Dacosan, hihetetlen akarattal küzdött, de az igazi eredmények valahogy mindig
elkerülték őt. Mi mindig tudtuk az Ancsával, hogy különleges, a szó
legnemesebb értelmében vett sportoló került hozzánk. A free show szóló felnőtt
kategóriájának eredményhirdetésekor a dobogó tetejére szólították ezt a lányt.
Felemelő és megérdemelt pillanat volt!
Szolgáljon minden tanítványunknak Enzminger Adrienn példaként, hogy miként
lehet szorgalommal és kitartással ilyen magasra jutni.
Ezt most én köszönöm neked Adri!

247406_215923158438668_100000629564427_731861_4093598_n.jpg  

Az első napunkat két aranyérem mellett, két IV. egy V. és egy X. helyezéssel
zártuk. Ismét letettük névjegyünket az asztalra, ám a neheze csak ezután
következett!

20110526236.jpg 

A másnap a pihenésről szólt. Kora délutánig bent a medenceparton, utána
pedig a tengerparton töltöttünk el kellemes perceket.

247507_221388084555361_100000525131885_851366_7220690_n.jpg 

Estétől azonban a gondolatok már a másnapi káosz körül forogtak.

Voltam már rengeteg versenyen, de 3 színpad még sehol sem volt,
ráadásul a „C” színpadot színpadnak nevezni barokkos túlzásnak tűnt!
Aggodalomra adott okot a méretek mellett az a tény is, hogy itt még
egyetlen nap sem mentek végig a versenyek. Ergo ezeket a számokat,
valahol és valamikor meg kellett rendezni.
Ha a free show kategóriákat a kiszámíthatóság jelzővel jellemeztem, akkor
a fantasy napja a bizonytalanságé volt.
28-án reggel a kapunyitással kezdetét vette az 1 napos őrületes matek
tanfolyam , amelyet végül kitűnő eredménnyel végeztünk,de amíg megkaptuk
a diplománkat addig még rengeteg dolog történt velünk. Ezen a napon az
összes kijutott versenyzőnk megmutathatta magát. Az elsődleges cél
bármennyire is furcsa, de az volt hogy ez valóban így is történjen!
Ismeritek a fekete-fehér, igen-nem játékot? Itt ezt más formában játszottuk.
A címe: Ki-hol, mikor-meddig. A játék célja, hogy versenyzőnket a
megfelelő időben a megfelelő színpadra juttassuk, megadva így neki az
esélyt az eredményes szerepléshez. Ebben a játékban is voltak hátráltató
tényezők, pl. eltűnt csavarok, nem átvett cd-k, áthelyezett kategóriák.
Ám ehhez a társasjátékhoz szerencsekártyák is tartoztak. Akik ismernek
tudják, hogy nem kenyerem frankózni másokat, de nem tudok szó nélkül
elmenni annak a két embernek a teljesítménye és hozzáállása mellett,
akik rengeteg segítséget nyújtottak minden magyar csapatnak, köztük
nekünk is! Erőssné Kovács Katalin a magyar szövetség elnöke, szinte
oroszlánként küzdött a magyarokért, míg Erőss Bulcsú IDF alelnök
igazi jolly jokerként, a nagyon nehéz pillanatokban segített a
versenyszámok áthelyezésében, ami több esetben is döntőnek bizonyult
a sikeres szereplésben. Utólag is köszönjük nekik!
 Szóval fantasy. Kora reggel egy eltűnt zacskó, benne egy kekszes
dobozzal borzolta nálunk a kedélyeket. Ebben a zacsiban voltak ugyanis
mindhárom csapatunk hátteréhez nélkülözhetetlen csavarok és
rögzítő elemek, anyagok. Mindezek hiányában egyik csapatháttér sem
lett volna használható, ezért páran felfedező útra indultak.
Mivel a magyar találékony nép, ezért ezek a problémák szép lassan
megoldódtak. Elsőként Alexa, Földesi Lili és Herczeg Regi jutott
tovább a „C” színpadon bíztató helyeken. Az utóbbi két
lány ráadásul az egész verseny egyik legnépesebb (42 induló volt)
kategóriájából, ám a döntőt már megint nem ezen a színpadon rendezték.
Így jöhetett az újratervezés.
Sajnálom, de ezután már magam sem tudom mi a történet valós menete.
Jómagam rohangáltam a színpadok és a gyerekek között néha cd-kel,
néha különböző kellékekkel a kezemben. Mások összetartották a kicsiket,
míg megint mások háttereket készítettek, öltöztettek, sminkeltek vagy
épp feltoltak valakit a színpadra, ha én épp nem tudtam ott lenni.
Azt hiszem ez a legmegfelelőbb pont ebben a kis írásban, hogy
megköszönjem a szülőknek is a segítséget. Nélkületek bevallom férfiasan
ez most talán lehetetlen küldetés lett volna.
Szóval, KÖSZÖNÖM NEKTEK!
 
249780_215924388438545_100000629564427_731886_6679720_n.jpg

 

 

Vissza a versenyhez…
A „B” színpadon a junior szóló kategóriában Horváth Réka egy
szenzációs gyakorlattal az első helyen jutott a döntőbe, de
sajnos a finálé már nem sikerült tökéletesre, így Rékának meg
kellett elégednie egy V. helyezéssel. Több volt benne, de Rékának
nem volt sok ideje foglalkozni a gyakorlatával, hiszen a nagy
színpadon már várták társai, ahol a kiscsapatok küzdelmében is
részt vett, mint később kiderült igen sikeresen.
A felnőtteknél Kocsis Evelin és Enzminger Adri próbált szerencsét.
Nagyon bíztam bennük, de az ellenfelek kellékeit nézve kissé
megijedtem. Ám Evcsi és Adri is meggyőző és komoly bizakodásra
okot adó eredménnyel került a döntőbe.
Evcsi a selejtezőben vidám színt hozott a színpadra. Ez a tiroli
gyaki akárhányszor is néztem, mindig boldogságot adott,
ám a fináléban megtörtént az, amitől lefagyott a mosoly az
arcomról.

eldolt.jpg

 
 
Evcsi becsületesen és rezzenéstelenül, mint egy profi végigtáncolta a gyakorlatot,
sőt rátett még két lapáttal, de félő volt, hogy az értékelés így nem lesz ugyanolyan,
mint az első kanyarban. Természetesen szomorúság költözött egy pillanatra a
szívünkbe, de végül ebből a malőrből is nevetve jöttünk ki. Szerencsére a bírók
emlékezete remek volt. Evelin végül a dobogó második fokára álhatott fel!
Szívből gratulálunk!
Evcsi gyakorlatát és eredményét nézve jutott eszembe, egy talán nem idevaló téma,
de mindenesetre furcsa, hogy világviszonylatban jegyzett táncpedagógusok,
koreográfusok „művészileg” ennyire értékelik a gyakorlatainkat…
A felnőtt kategória dobogójának fokai közül már csak egy hely volt kiadó.
Ezt a helyet Enzminger Adri foglalta el, aki így történelmet írt! Egyszerre
Győzedelmeskedett két szóló kategóriában is! Nem tudom, hogy volt e példa arra,
hogy ugyanazon személy nyerjen free show és a fantasy egyéni kategóriában!
Adri ezennel a legeredményesebb táncosunk lett ezen a versenyen.
A sors kiegyenlítette a számlát. Amit eleddig az egyik kezével elvett,
azt most a másikkal visszaadta! 

 168789_178739232157061_100000629564427_481591_7282340_n.jpg

 
A nagy színpadon közben a fantasy duó kategóriák mentek. A juniorok és felnőttek
Között induló 3 párosunk közül mind a három pár nagyszerűen teljesített.
A Lili-Evcsi testvérpárunk egy többször átalakított gyakorlatot (pl a június végi
IFMD világbajnokságon free show kategóriában indulnak)  kisugárzással és egyéni alakításokkal vitt el egy szép VI. helyezésig, míg a Szarka Gréti-Kovács Viki duó
egy igazán fantasyba való gyakorlattal egy szép? IV. helyezést ért el. Gréti és Viki
remek párost alkotnak és duójuk évről évre szépen halad előre! Sajnos a
helyezésekről nem tudok reális véleményt alkotni, mivel ebben a kategóriában csak
a mieink gyakorlatát láttam. A juniorok között indult egy különleges párosunk.
Tavaly két lány érdekes módon talált egymásra. Furcsa volt látni, hogy egy akkor
9 éves kislány nem a saját korosztályát találta meg, hanem egy nála 4 évvel, idősebb
lánnyal került egy hullámhosszra. Mondjuk, ha azt nézzük, hogy hónapra és napra
ugyanazon csillagzat alatt születtek, akkor már talán nem is annyira furcsa ez a
történet. Ezt a barátságot nézve született meg bennem az elhatározás, hogy egy
különleges ötletet ez a különleges pár kapjon. Remek döntésnek bizonyult ez az
elhatározás, hiszen Földesi Lili és Deli Dalma végig nagy szeretettel viszonyultak
mind egymáshoz, mind a gyakorlathoz, amit versenyről versenyre építgetve és
csinosítgatva vittek végül sikerre. Ez a nincs rá jobb szó, kedves pár egy
csodálatos ezüstéremmel térhetett haza. Megjegyzendő, hogy Lili 10 évesen idén
került fel a youth korosztályba és így szerepelt ennyire sikeresen a junior között!
Szép volt Dalma, bravó Lili!
 

189772_137876852946725_100001732325432_207652_90033_n.jpg 

 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
A napnak úgy szaladtunk neki, hogy a három kicsi végez a leghamarabb, ám
mint mondottam ezen a napon semmi nem történt a tervszerűen. Alexa, Lili és
Regi miután bekerült a döntőbe csak annyit tudott, hogy valamikor a nagy
színpadon fog szerepelni. Szépen oda cuccoltunk, majd vártunk.
Egyszer csak érkezett a hír, hogy nemsokára kezdődnek a „B”
színpadon a kicsik döntői. Ez még a junior és a felnőtt kategóriák
selejtezői előtt történt…
Óriási rohanás a kellékekkel a másik helyre, majd kissé elszabadultak
az indulatok és…és mégsem ők jöttek. Az új kalkuláció egy plusz
3 órás csúszást mutatott nekik. Ilyen előzmények után kíváncsi voltam
miként is reagálnak a helyzetre. Nem volt semmi gond, sőt!
Alexa a pihenőt arra használta fel, hogy az első körben kissé időben
elcsúszott gyakorlatának a végét helyrepofozza. Ez sikerült neki és így
egy dicséretes VI. helyezést sikerült elcsípnie. Földesi Lili újra azzal
a rá jellemző kedvességgel és precizitással döngicsélte el a gyakiját,
mint idén már annyiszor. Az eredmény egy IV. hely. Lili igazi sportoló
módjára, szomorúan vette tudomásul, hogy lemaradt a dobogóról, ám
ezt a helyzetet úgy kezelte, ahogy kevesen azok közül, akik esélyesnek
érzik magukat. Nem volt hiszti, vagy fintor, csak az a drága mosoly.
Amikor vége lett az eredményhirdetésnek akkor pedig mindenkitől
távol adta ki bánatát, pedig ő talán nem is hallott arról az alaptételről,
ami úgy szól:  „sírni csak a győztesnek szabad”!
Ne feledjük, Lilike 42 indulóból érte el ezt a IV. helyezést!
Ezért is voltam rettentően boldog, hogy később sikerült dobogóra
állnia Dalmával.
Már csak egyetlen szóló számunkról nem szóltam. Lili után az
érmeseket szólították. A bronzérmes kislány után a hangzavarban
szólították a 287-es rajtszámú Regina Tsylitsynskát, de ebből
mindenki csak a Reginát hallotta. Mindenki boldogan ugrott fel
körülöttem és Regi is boldogan szaladt a dobogó felé, miként ukrán
ellenfele is. Én pedig láttam lelki szemeim előtt összetörni egy
pici lelket, amelyet ebben az évben minden jó elkerült. A másodperc
töredéke alatt a körülöttem lévők is levették ezt a szörnyű szituációt,
miközben Regi ha jól emlékszem a sor egyik végén sorban, annak
rendje és módja szerint gratulált ellenfeleinek, míg az ukrán kislány
a másik oldalról felpattant a helyére.
Regina egy hihetetlen adottságokkal rendelkező rendkívüli tehetség.
Szinte mindene megvan ahhoz, hogy rendkívüli dolgokat érjen el.
Tulajdonképpen csak egyetlen dolog hiányzik nála, ám ez a jellemző
minden egyes sportágban meghatározó. Ez pedig a megfelelő mértékű
önbizalom. Ezt a hiányt az a tényező sem segítette, hogy egy
makacs saroksérülés miatt hónapokon keresztül nem tudott szinte
semmilyen edzésmunkát végezni. Rossz volt látni, ahogy szenved ez a
11 éves kislány. A sérülés miatt a páros szereplése már a felkészülés
elején elúszott. Miután láttuk, hogy az egyéni számával sem viszi
messzire az ugrások hiánya miatt az akrobatikus free kategóriában,
így  jött az ötlet, hogy az ő gyakorlatát is át kell alakítani. Regi így is
csak az utolsó utáni pillanatban, mondjuk úgy szerencsével jutott
ki Olaszországba. Ilyen előzmények után nem sok reménye lehetett.
A selejtezőben sem domborított nagyot, ám amikor meglátta, hogy
így is az V. helyen került a döntőbe, akkor valami megmozdult benne.
Mit tesz az önbizalom? A döntőben ugyanolyan és mégis teljesen
más gyakorlatot láttunk tőle. Felszabadultan a legjobbját nyújtotta!
Mindezek után az eredményhirdetéskor ebben a borzalmas szituációban
már az járt a fejemben, hogy miként fogja ezt a csalódást feldolgozni.
Ekkor folytatta a hangosbemondó:
az első helyezett Regina Herczeg Magyarország!
Tanulmányt lehetett volna írni arról az eltelt kb. 20 másodpercről, milyen
végletekig juthat az emberi hangulat ilyen rövid idő alatt. A vége?
Boldogság és a negyedik arany! Regina ezek után remélem, elhiszi,
amit el kellene hinnie!
Mind a három kisember szenzációsan jó volt és természetesen nekik is
jár a gratuláció!
 
 

regi.jpg 

A végére maradt a három csapatunk! A három közül kettő a felnőtt

kiscsapatok között indult. Ebben a kategóriában szintén az a helyzet,
hogy csak a saját csodálatos lányainkat láttam. Elégedetten néztem
mind a két produkciót. Ezen a világbajnokságon a triónak jött ki
jobban a lépés és így Horváth Réka, Kovács Viktória és Szarka Gréta
a tavalyi sikeres ESDU Vb. után Olaszországból is éremmel térhetett
haza. A lányok ismét bizonyították, hogy mekkora pluszt ad az egymás
iránti szeretet és tisztelet egy csapatnak! A „rémálmos” lányoknak
sem lehet szégyenkezni valójuk. A lányok szintén erős gyakorlatot
mutattak, ami éppen, hogy lemaradt a dobogóról. Természetesen
szomorúak voltak az eredményhirdetésnél és nem is ezzel van a
probléma…

253687_231274813552569_100000101561888_1079586_3752155_n.jpg 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
A végére maradt számomra a hab a tortán.
A formációnk, amely valahogy külön kasztot képvisel és amelynek
külön története van. Az egész úgy kezdődött, hogy kitaláltam őket,
majd úgy folytatódott, hogy lemondtam róluk. Ez volt az a pillanat
amikor senki, talán még a legelfogultabb szülők sem adtak
sanszot arra, hogy egyáltalán elindul e valamikor ez a csapat.
Aztán az Ancsa kísérte el a lányokat az első magyar selejtezőre és
ott felpiszkálta valami. Hazajött és azt kérte, hogy dobjak hozzá
1 percet a kicsik zenéjéhez, mert benevezi őket az országos
bajnokságra. A válaszom elég nyersre sikerült mondom ezt úgy,
hogy a lányom is ennek a díszes kompániának a tagja.
A válasz egy egyszavas kérdés volt : Minek???
Kíváncsi voltam mit akar az Ancsa, amikor ezek a lányok augusztus
óta képtelenek voltak 2 olyan percet mutatni, amit egyáltalán végig
tudtam volna nézni, most pedig majd 1 hónap alatt akarjuk őket
kikupálni? A véleményem az volt, hogy ez csak energiapocsékolás.
Ancsa pedagógiai húzásnak szánta, hogy kapjanak egy pofont és
talán majd ez helyre rakja őket. Aztán meglett a zene és az ötlet
szerintem még aranyosabbra formálódott köszönhetően Ancsa
végeláthatatlan kreativitásának, de a lányok szörnyűek voltak.
Csapatként sem funkcionáltak. A maflás garantáltan
méretesnek ígérkezett… Aztán történt egyszer, hogy elszakadt a
cérna nálam. Átrohantam hozzájuk, a másik terembe és akkorát
üvöltöttem, hogy az egy emelettel lejjebb lévő könyvesboltban
sorra potyogni kezdtek a könyvek a polcokról.
Másnap azt vettem észre, hogy nézem a gyakit…
…és elindult valami. A következő lépcsőfok, hogy már lehetett
hibát javítani és szép lassan kezdett összeállni a dolog.
Mindkét magyar versenyen, miként Olaszországban is a kicsik
szívem közepébe találtak. Édesek és szórakoztatóak voltak.
Tették mindezt úgy, hogy közben kezdtek csapattá formálódni!
A verseny és az eredményhirdetés óta is eltelt már pár hét és
azt látom, hogy nagyon jót tett nekik, hogy elindultak!
A világbajnokságon végül ők is egy picivel csúsztak csak le a
dobogóról, de számomra nem az elért nagyon hízelgő IV.
helyezés volt a lényeg, hanem az üzenet. Az üzenet, hogy
ők is velünk vannak és helyet követelnek maguknak, hogy
érdemesek a figyelemre és van bennük potenciál, valamint
spiritusz. Rengeteg melóra van náluk szükség, de már
nem lehetetlen küldetésnek, hanem kihívásnak tartom a
velük való foglalatoskodást. Igazán a szívemből gratulálok
és azt kívánom nektek, hogy olyan példaképeknek
tekinthető lányok nyomán járjatok majd velünk egyszer,
mint akiket kicsit feljebb a fényképeken láthattok!
 
Az őrült nap boldogan ért véget és én az öröm pillanataiban
arra az emberre gondoltam, aki tehetségével és egész lényével
megint lehetővé tette számunkra, hogy sikerüljön!
Köszönöm neked Csurika!
 
A verseny, számunkra lassan véget ért. Másnap az út
megkoronázásaként egy csodálatos táj, gyönyörű városában,
Pisában tettünk pontot az idei IDF világbajnokságunk
történetének végére.

249938_229553240392729_100000141647452_1072939_2151154_n.jpg

 

IDF.Világbajnokság eredménylista 2011. Castiglioncello

Részletes szemlélődéshez klikkelj a diavetítőre!

 

 

Szép volt, jó volt, igaz volt!

Gratulálok csajok!

Hajrá Gilda Max! 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

:))

(Szöszi , 2011.06.16 19:00)

Gratulálok nektek csajok!!!!!!!!!!! Ancsa és István, megint fantasztikusat alkottatok, mint mindig! Jó volt olvasni ezt a cikket, büszke vagyok rátok és azokra az évekre, amiket veletek tölthettem!!!!!!! :)) :$

verseny

(Adri, 2011.06.14 17:41)

Nagyon nagyon jóó cikk lett!!! :)
és nagyon Köszönöm! Köszönök Mindent!!

Castiglioncello

(Bulcsú, 2011.06.14 10:19)

István, tanulj meg olaszul és szerzek Neked egy állást a "La gazzetta dello sport"- nál, annyira jól tudósítasz...